Sokan tudjuk, hogy az aluminium újrahasznosítható, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent pontosan az már teljesen más tészta.
“Gyík” oldalról a nézve a következőt: az aluminium sokszorosan újra folyatható anélkül, hogy a fémszerkezete túlzottan megváltozna. – FUN FACT: Amerikában állítólag a kezdeti aluminium készletek 75%-a még mindig forgásban van, impresszív szám, kissé kételkedek, de ha igaz nagyon szép teljesítmény lenne –
Mi történik eközben a ráragasztott cetlivel? Lesz aki azt lehúzza levakarja az újra hasznosításra ítélt összegyűrt dobozokról? A válasz sajnos: NEM.
Ezen ragasztott cetlik legtöbbször a sörös doboz súlyának több, mint 10%-át teszik ki, ezzel lehetetlenné téve annak újra folyatását és újra hasznosítását…ami azt jelenti, hogy legtöbbször a többi kommunális hulladékkal együtt végzik, ahelyett hogy visszakerülnének a körforgásba.
A jelenlegi helyzetben a dobozok előnye legfőképp a logisztikai oldalt érinti:
– könnyebb szállítás és csomagolás (próbáltál már több üveget egymásra fejjel lefelé rájátszani?)
– kisebb TTL töltet tömeg = alacsonyabb logisztikai költségek = olcsóbb sör, nekünk is!
A sörös cetlik legtöbbször PVC alapúak, nem tűnik logikátlannak egy végtelenszer újra hasznosítható anyagot egy “fókabébi gyilkos” műanyag bugyiba húzni? Dehogynem!
És itt lesz a lényeg, én bánnám a legjobban széjjel matricázott hűtőimmel és lakásommal ha eltűnnének a cetlizett sörös dobozok, de ha nem csak a főzdéken akarunk segíteni, hanem a környezeten is, ez kell legyen az új út!
A korábbi offset-nyomásos dobozok nem igazán voltak megvalósítható választások ‘craft’ főzdék számára (nem elérhetőek egyszerűen ilyen kis mennyiségben), de a folyamatos nyomtatási fejlesztésekkel ma már lehetséges sima inkjet-nyomással is kis mennyiségben egyedi dobozokat nyomtatni – nincs több sörös címke rollni (bocsika címke gyűjtők!), nincs több extra, annyit print-elünk a dobozainkra amennyit ledobozolunk –
Bónusz trükk? A festék súlya a cetlihez képest? 1% vs. 10%
Persze mint minden, a valóságban ez is kissé bonyolultabb, a szokásos UV reagens tinták sokszor ugyanúgy visszautasításra kerülhetnek újra hasznosításnál, mint a cetlizett dobozok.
A modernebb inkjet technológiás gépek ellenben egyszeri befektetéssel könnyen kalkulálható nyomtatási megoldást jelenthetnek a ‘forefront’-on üzemelő craft főzdéknek.
– ugyanitt, ki hallott már Nitrogén generátorról? Vagy még mindig CO2-vel nyomjátok át a ‘CIP’ [clean in place] szereket is takarításnál?! –
Személy szerint remélem, hogy a doboz marad, és örülnék, ha maradna a cetli is, de ha lesz eszünk lekövetni a külföldi piacot, legalább nem csak maguknak, de ennek a szutykos kis sárgolyónak is egy jobb sörfogyasztó társadalmat teremthetünk.
És mivel mi sosem állítjuk, vagy fogjuk állítani, hogy mi szarjuk (bocsi, de nem bocsi) a sörpiacot, vagy találunk fel egy ‘új’ stílust – no, ennyire nem lesz szájba rágva, bumm – a forrás:
Brewers Journal | Please Decorate Responsibly!
Magyarul, elsőnek a Štika Brewing Co.-n jelent meg, de nem leszünk olyan nagyképűek,
hogy úgy tegyünk mintha mi ötöltük volna ki, khömm… 😉
Olvassatok nemzetközit is! Sutyerákok!